Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fertőző hashártyagyulladás

2009.03.01

MACSKÁK FERTŐZŐ HASHÁRTYA-GYULLADÁSA: FIP

 

   

   (Dr. Csikós Károly állatorvos ismertetője alapján)

Ennek a betegségnek az okozója sok macskát fertőz meg, de csak kevés betegszik meg, azok viszont mind elpusztulnak. Az állatorvosok gyakran nem tudják diagnosztizálni a FIP-et, ami a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegség. Ha egy macska a kezelés hatására mégis végleg meggyógyul, akkor biztosra vehető, hogy téves volt a diagnózis. Ezt a betegséget ugyanis egyelőre sehol a világon nem tudják gyógyítani, még a legelitebb állatorvosi egyetemek klinikáin sem.

 

A FIP-pel kapcsolatos ismereteink nagyon gyorsan változnak. A legutolsó, ezzel kapcsolatosan közzétett, és az állatorvosok által is elfogadott ismertető alapján (2007. második félévében tették közzé) készítettem az alábbi rövid összefoglalást.

 

A fertőző hashártyagyulladás jellemzője, hogy különböző szervek gyulladásos szövettel masszívan beszűrődnek. Ennek a beszűrődésnek következtében az érintett szervek működészavara alakul ki, amit  láz, valamint gyakran a has-, illetve a mellüregben sűrű, sárga színű folyadék felhalmozódása is kísér.

A legtöbb esetben bizonytalan, nem specifikus tünetekkel kezdődik a megbetegedés. Étvágytalanság, láz és fogyás jelentkezhet. A folyamat később szinte az összes szervet érintheti, ennek megfelelően nagyon sokféle tünettel járhat. 

 

A fertőző hashártyagyulladásnak alapvetően két formája van: a száraz és a nedves. A nedves formát az általános tünetek mellett váladék felhalmozódása jellemzi a hasüregben vagy a mellüregben. A ritkább száraz forma viszont nem jár folyadék-felhalmozódással. Sajnos mindkét forma 100 %-ban halálos kimenetelű. 

 

Előfordulás

     Mind a betegség megjelenése, mind pedig annak okozójával, a koronavírussal való fertőzés ott gyakori, ahol sok macskát tartanak együtt. Ez azért van így, mert ugyan a legtöbb fertőzött macska képes megszabadulni a koronavírustól, ám képes újra megfertőződni is vele. Az a zárt macskaközösség, amelynek kevesebb, mint 5 tagja van, az esetek többségében megszabadul a vírustól. A vírus átvitele jellemzően a fertőzött bélsár révén szájon át történik, vagyis a leggyakrabban közös macskavécé használata során következik be. A kijáró macskák ezért ezen betegség szempontjából kevésbé veszélyeztetettek.  

Más háziállatot (pl. a kutyát) és az embert a FIP nem érinti.

És megfordítva: a macskát nem képes megbetegíteni sem a kutya, sem az ember koronavírusa.

 

 Kórtan

   A legutolsó kutatások bebizonyították, hogy a macskának egyetlen saját koronavírusa van csupán, a korábbi elmélettel ellentétben, amikor is azt feltételezték, hogy két vírus-fajta létezik. A macska koronavírusával (FCoV) fertőzött macskák többségében nem, néhányukban viszont kialakul a FIP, vagyis a súlyos betegség.

Nagyon fontos tudni, hogy a FCoV érzékeny a háztartási fertőtlenítőszerekre. Szobahőmérsékleten 48 órán belül magától is elpusztul, de szőnyegben pl. olykor nagyon sokáig, akár 7 héten át is fertőzőképes maradhat.

Ma már azt is tudjuk, hogy a FIP-ben megbetegedett macskák nem ürítenek koronavírust. Azt a vírust hordozó, ám nem beteg macskák terjesztik.

 

 Kórfejlődés

   Mai ismereteink szerint a fertőző hashártyagyulladás betegség a macska koronavírusára adott hibás immunválasz következménye. A legtöbb fertőzött macska nem is mutat semmilyen klinikai tünetet, illetve a fiatal állatokban legfeljebb enyhe hasmenés jelentkezik. Néhány fertőzött macskában viszont kialakul a fertőző hashártyagyulladás. Azokban, akikben nem jön létre a betegség, a koronavírus csupán a bélbolyhok csúcsán található idős, rövidesen amúgy is elpusztuló hámsejteket támadja meg. Ennek legfeljebb rövid ideig tartó, enyhe gyomor-bél panaszok lesznek a következményei, mivel a bélbolyhok hámsejtjeinek következő generációja egyszerűen leváltja az elöregedett sejteket. Ezt követően a macskákban ellenanyag-termelődés indul meg, ami végül a vírus kitakarodását eredményezi a szervezetből. Mindaddig, amíg a fertőződés a gyomor-bélcsatornára korlátozódik, FIP nem alakul ki.

 

A különböző kórokozók, így a vírusok elleni védelemben is részt vesznek az immunrendszer falósejtjei. Ezek felveszik a kórokozókat, azzal a küldetéssel, hogy elpusztítsák azokat, és egyúttal be is mutassák az immunrendszer többi sejttípusának, amelyek ettől kezdve majd ellenanyagokat fognak termelni ellenük. Ha a macska immunrendszere valamiért rosszul működik, akkor a falósejtekbe került koronavírusok nem pusztulnak el, így a vírusok éppen a falósejtek segítségével a vérpályába kerülve jutnak el a szervezet különböző részeibe. Az immunrendszer ezután ugyan észleli a problémát, de csak annyit tud tenni, hogy még több falósejtet termel. Ennek végül az lesz az eredménye, hogy a szervezet különböző szöveteibe nagy számban eljutott vírusokat falósejtek és immunfehérjék hatalmas tömege veszi körül, s az így létrejövő képlet nem más, mint maga a gyulladt szövet. Ahogyan azt korábban már említettük, a FIP lényege éppen az, hogy ilyen gyulladt szövet szűri be a különböző szervek egészséges szöveteit, lehetetlenné téve azok működését.

 

Mikor alakul ki a FIP?

  Ahhoz, hogy a FIP kialakuljon, két feltétel együttes fennállása szükséges: 1. fennálló fertőzés a macska koronavírusával és 2. éretlen vagy legyengült immunrendszer.

 

        Vagyis a betegség megjelenése nem egyedül a víruson múlik, hanem a macska immunrendszere határozza meg azt, hogy a fertőzöttek közül ki betegszik meg, és milyen formában.

 

  Megelőzés

   Mivel a FIP megbetegedés nem gyógyítható, legjobb védekezés a megelőzés, igyekezni kell az együtt tartott állatok koronavírus-mentességét biztosítani. Ezért ha valaki új cicát visz be egy zárt állományba, előbb azt karanténozni, majd tesztelni kell a vírus elleni ellenanyagok jelenlétére.

Másik nagyon fontos dolog, hogy a macskák almos edényét legalább hetente, a vizes- és tápos tálkáikat pedig naponta fertőtleníteni kell (az alapos hypós lemosás például megfelelő módszer). Az almot szintén sűrűn (de hetente mindenképpen) cserélni szükséges, az elpiszkolódott almot pedig naponta többször el kell távolítani. Az etető helyet megfelelően el kell különíteni az almos ládáktól. Fontos továbbá annyi almos edényt biztosítani a macskák számára, hogy egy-egy almot kettőnél több macska ne használjon.

 

Van megelőző védőoltás a betegség ellen, de ennek használata csak azon macskák esetében javasolható, amelyek fertőzött állattal élnek együtt. Először 16 hetes kor után két védőoltásra van szükség 2-4 hetes időközzel, majd évenkénti ismétlő oltásokra. A már fertőzött macskák számára a védőoltás nem jár haszonnal. Nem okoz 100%-os védettséget és a beoltott macskák szeropozitívakká válnak, de ennek ellenére ajánlott a fertőzött állományokban vakcinázni, mert gyakorlati tapasztalat szerint a hatására jelentősen csökken a megbetegedések száma. Leginkább azon állatok vakcinázása javasolható, amelyeket olyan macskaközösségbe visznek, ahol a macskák közös macskavécét használnak.

------------------------------------------

Forrás: mainecoons.eoldal.hu